Kiss Gábor: Megtört a jég, a kincses város magyarsága erőre kapott (Tudósítás)
Kiértékelő beszélgetés a Kolozsvári Magyar Napokról
Az augusztus 18. és 22. között zajlott Kolozsvári Magyar Napokat (KMN) elemezték ki szerdán este a Reményik Sándor Galériában az Evangélikus-Lutheránus Püspökség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében zajlott beszélgetésen. A nyilvános kiértékelőt néhány nappal ezelőtt zártkörű megbeszélés előzte meg, amelyen a szervezők mellett a társult civil szervezetek képviselői is részt vettek. A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely meghívottai Csoma Botond (RMDSZ), Fekete Emőke (RMDSZ), Gergely Balázs (EMNT) és Csigi Levente (EMNT) voltak. Az estét Kiss Olivér, a Szabadság munkatársa moderálta. A Kolozsvári Magyar Napok - vélemények, tanulságok, tervek című értékelőn többek között szó volt az időpontról, a szervezési bakikról, a helyszínek esetleges megváltoztatásáról, az EMNT és az RMDSZ szervezési vállalásának mértékéről. A jelenlévők egyet értettek abban, hogy ez az a rendezvény, amelyen mindenkinek ott a helye.
László Attila kolozsvári alpolgármester, az egyik főszervező üzenetét Kiss Olivér olvasta fel, amelyből kiderült, hogy a Kolozsvári Magyar Napok alatt nem érkezett panasz a városházára. Mint kiderült, a moderátor segítségével a hallgatóság elnézését kérő László Attila, aki a Szent Mihály-napi rendezvényen tartózkodott, hibának tartja: az István a király rockopera vetítésekor nem kapcsolták le a közkivilágítást, illetve azt, hogy a főtéri klasszikus koncert alatt a szökőkutat hagyták működni. Az alpolgármester üzenetében felvetette azt a gondolatot, hogy a Farkas utcából költöztessék el a könyvvásárt, ugyanis itt elég gyér volt a látogatottság. Az üzenet felolvasása után a meghívottak arról beszélgettek, hogy a két szervezetnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) és az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének mekkora szerepe volt a szervezésben. Miután Csoma Botond elmondta, az alapötlet az EMNT-től származott, de a jelenlévők megegyeztek abban, hogy mindkét szervezet hangsúlyosan kivette részét a szervezésből. Gergely Balázs szerint ez az összefogás is azt az üzenetet hordozza, ami egyben a rendezvénynek is az üzenete: ez az az évi egyszeri rendezvény, ahol mindenkinek ott a helye. Fekete Emőke elmondta, hogy a filharmónia továbbra is nyitott az együttműködésre, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a tervek között említette egy szabadtéri évadzáró hangverseny megtartását a főtéren. Fekete szerint a következő évben nem szabad megfeledkezni a külvárosi negyedekben élő magyarokról sem, vagy ki kell vinni a rendezvényeket a negyedekbe, illetve olyan programokat kell a belvárosban szervezni, amelyek a külvárosban lakókat is vonzzák.
Csoma Botond elmondta: bár voltak félelmeik, hogy a főtéri rendezvények balul sülhetnek el, ha történetesen valamelyik szélsőséges párt tagjai megjelennek, azonban zavartalanul folyt a rendezvény. Szó esett a helyszínekről is, Gergely Balázs továbbra is a Farkas utcát javasolja az egyik helyszínnek, szerinte ez egy központi hely, ugyanis rosszabb időjárás esetében a rendezvényeket be tudják költöztetni a környező iskolákba. Elmondta: sajnos, nem kapták meg a teljes utcát, a városháza a forgalomra hivatkozva csak az egyik részt bocsátotta a szervezők rendelkezésére.
Az időpont meghagyásával is mindenki egyet értett, többen azt javasolták, hogy bővítsék ki a rendezvényt egy hetesre, a hét első felében legyenek a megnyitók, kulturális rendezvények, később pedig kapjanak helyet az interaktív, nagyobb tömegeket vonzó rendezvények. Csigi Levente elmondta: azok a problémák, amelyekre László Attila hivatkozott igenis problémák, azonban hivatalosan nem kérvényezték sem a közkivilágítás lekapcsolását, se a szökőkutak leállítását. „Ha nincs akta, nincs ügy" - összegezte mondandóját Csigi.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely házigazdája szerint fontos lenne a környező falvak bevonása is. Szerinte megtört a jég, a magyarság erőt kapott, hogy lehet ezt csinálni, nem szabad félni. Elsősorban a mezőség szórványrészeinek bevonását javasolta, hiszen ezeknek a településeknek a bevonásával minőségi tömegrendezvényt lehetne szervezni. A püspök elmondta: az egyházak részbeni kimaradása az idei rendezvény szervezéséből csupán kommunikációs probléma volt, azonban ők nyitottak lesznek továbbra is. Fekete Emőke erre reagálva elmondta, hogy ebben az időben sok településen falunapok vannak, ezeknek a programját is bele lehetne foglalni a programfüzetbe.
Asztalos Lajos hozzászólásában arról a hiányérzetről beszélt, hogy nem volt tiszta, miért éppen ezen a dátumon tartják a rendezvényt, holott fontos lenne tudatosítani az emberekben: 2016-ban lesz a 700. évfordulója annak, hogy Kolozsvár 1316. szeptember 19-én megkapta a városi rangot. Egyed Emese szerint sem az időponton, sem a helyszínen nem kell változtatni, szerinte ez egy élhető időszaka a városnak, ugyanis nincs annyi autó, mint máskor. Felajánlotta a szervezőknek a Babeş-Bolyai Tudományegyetem termeit, ők ezeket ingyen igényelhetik, legyen szó a Marianumról vagy az Egyetemiek Házáról. Pozitívan értékelte az idei rendezvényt, elsősorban azt tartotta jónak, hogy a családok együtt jártak el a rendezvényekre, egész napokat töltöttek a központban.
Könczei Csilla azt tartotta értékelhetőnek, hogy a programokba nem szólt bele tartalmilag a politikum, nem befolyásolták a kulturális rendezvényeket. Pásztor Gyöngyi szerint a rendezvény sikerét politikai tőkévé kell kovácsolni, a magyar városnévtábla ügyében érvként lehet használni, hogy a Kolozsvári Magyar Napokkor nem történt semmilyen incidens. Székely István szerint jövőre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a rendezvény összerdélyi jellegére, szerinte ez az egyetlen rendezvény, amely erre igényt tarthat. Úgy vélte: a környékbeli településeknek is teret kellene adni, külön sarkokat kellene kialakítani, ahol a különböző kisebb települések bemutatkozhatnak. Székely István szerint a táncművészet is alul volt reprezentálva, ugyanis ez nem csak néptáncból áll, ugyanakkor hiányolta a jazz jelenlétét. Helyszínként javasolta a Kolozsmonostori templom terét, és megemlítette, hogy a populárisabb műfajokat is be lehetne hozni, azonban ezeknek nem a főtéren van a helyük.
Megjelent: Szabadság, 2010. október 1.
